🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kolozsmonostori összeesküvés
következő 🡲

kolozsmonostori összeesküvés, 1467. aug. 18.: a budai országgyűlésen bevezetett adóreform (→királyi kincstári bér) ürügyén I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) elleni szervezkedés. - Az erdélyi három nemzet nevében Farnasi Veres Benedek a kirság felkínálásával megnyerte gr. Szentgyörgyi János erdélyi vajdát (1465-67). Szapolyai István és Imre gr-ok, Vitéz János esztergomi érs. (1465-72), Janus Pannonius pécsi pp. (1459-72), Beszterce, Kolozsvár és Szeben városok, az erdélyi nemesség egy része s az oláhok is csatlakoztak a pártütőkhöz. Küldötteik bejárták Erdélyt, Mátyás kir. zsarnoki, Szentgyörgyi békeszerető természetét hirdetve bujtogatták a lakosságot, ideigl. kormányt is szerveztek, annak VIII. 18: fegyveres oltalmat esküdtek. - I. Mátyás VIII. 19: Budáról gyorsan Debrecenben termett, innen 8 ezer lovassal és 2 ezer gyalogossal Erdélybe sietett, mielőtt a hegyszorosokat eltorlaszolhatták; a Szapolyaiak a Szepességben, Ellerbach Berthold Szlavóniában fegyvert fogtak, de nyugton maradtak, amikor Szentgyörgyi kíséretével együtt Mátyás kir. kegyelmét kérte. Kolozsvár kaput nyitott a kir-nak, az elfogott hangadókat kivégezték. X. 3: a tordai ogy-en szentesítették a büntetéseket, több elfogott összeesküvőt megfosztottak nemességétől, a megölt nemesért a vérdíjat 200-ról 66 Ft-ra szállították le, sok családot jószágvesztésre ítéltek. T.E.

Szilágyi I:148. - Horváth M. III:122. - MTK I:287. - Erdély tört. I:359.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.